Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Klement Kornél

2005. október 10.

Október 8-án ülésezett Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). A tizennégy érdekvédelmi szervezet vezetője egyetértett a már korábban kifejtettekben, a magyar kormány intézkedéseinek bírálatában, emellett ismét nyomatékosították a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság iránti igényét. Létrehoztak egy szakértői csoportot, amely a határon túli autonómiatörekvéseket hangolja majd össze. Mindössze az Ágoston András által vezetett Vajdasági Magyar Demokrata Párt hiányzott, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla mégis eljött Marosvásárhelyre. A szlovákiai politikus a találkozón cáfolta, hogy bojkottálni akarták volna a találkozót. A Kárpát-medencei, nyugat-európai, latin- és észak-amerikai magyar érdekvédelmi szervezetek vezető képviselői által elfogadott zárónyilatkozatban kifejtették: egyetértenek azzal, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Továbbra is szorgalmazzák a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megadását. „Pozitívnak tartják a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani”, ugyanakkor „a magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében alapnak továbbra is a magyarigazolványt” tartják. A határon túli magyar vezetők bírálták a magyar kormányt a támogatások késlekedése és be nem indítása miatt. A zárónyilatkozatban arra kérték Budapestet, hogy „tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek”. Itt arra utaltak, hogy például az idei oktatási-nevelési támogatás összegének csak a felét utalták át a romániai Iskola Alapítványnak. – A fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét, azonban ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket is fel lehessen mutatni, el kell hárítani a még meglévő akadályokat – áll a dokumentumban. Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta a magyar pénzügyminisztérium által közzé tett költségvetési tervezetben a határon túli magyarok támogatására szánt 25 százalékos csökkentés kapcsán kifejtette: azért nem szerepelt erre vonatkozó utalás a zárónyilatkozatban, mert egyelőre jóhiszeműen viseltetnek a magyar kormány iránt. Ugyanakkor leszögezte: elvárják, hogy a jövő évi költségvetési támogatás ne csökkenjen. Kasza József, a Vajdasági Magyar Demokrata Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a Szülőföld Program tervezésekor már kételyei voltak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyek sajnos beigazolódni látszanak. A határon túli magyar politikusok „a magyar–magyar kapcsolatok legfontosabb intézményének” tekintett MÁÉRT mielőbbi összehívását szorgalmazták, és kifejtették, hogy a valódi partneri viszonyra épülő nemzetpolitikát tartják elfogadhatónak. /Borbély Tamás: Határon túli magyar vezetők Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma hétpontos zárónyilatkozatot és két határozatot fogadott el. A zárónyilatkozat Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ), Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Jankovics Róbert (Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetség), Tokai István (Magyar Egyesületek Szövetsége), Klement Kornél (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Kanadai Magyar Kulturális Tanácsa), Kunckelné Fényes Ildikó (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint Moldován Árpád Zsolt (Magyar Emberjogi Alapítványt–HHRF) aláírását viseli. /A MÁÉRT mielőbbi összehívását sürgetik a határon túli magyar szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

2016. július 28.

Nyugati magyarok Tusványoson
A vándormunkások nem keresik a kapcsolatot a nemzettársaikkal
Első alkalommal vettek részt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén a diaszpóra magyarságának szervezetei. Nincs pontos számadat arról, hogy hány magyar él a nyugati országokban, de számukat mindenképpen százezrekben lehet mérni.
A Sepsiszentgyörgyi származású Kovásznay Ádám, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének titkára azt mondta, a Svédországba most érkezőknek sokkal lazább a kötődésük a magyarsághoz, az otthoniakkal a kapcsolattartásuk viszont igen szoros. Most már nem csak kutatók, magasan képzett mérnökök mennek, hanem asztalosok, szobafestők, kétkezi munkások. Ők annyiban tudnak segíteni, hogy „próbálják megfogni” az érkezőket magyarságukban, ennek megőrzését segíteni.
A titkár pozitívan értékelte a diaszpórában élő magyarok és az anyaország közötti kapcsolatot erősíteni hivatott Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogramot, és értékelte a kiutazók munkáját. Beszámolt a stockholmi magyar ház megvásárlásáról, amelynek árát a kinti magyarok gyűjtötték össze. Szavai szerint ezzel is megmutatták az összetartozás erejét. Amikor van egy közös cél, akkor van összefogás a magyarokban – fogalmazott.
Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke a Magyar Távirati Irodának arról beszélt, hogy ismeretei szerint jelenleg mintegy 300 ezer a kint élő magyarok száma, ebből 150–200 ezer az újonnan érkezőké. Minden családot más-más motivál, és eltérő adott esetben a munkavállalás időtartama is. A legtöbbjüknél megvan a hazatérés szándéka, de van, amikor ez húzódik, és az egyik visszatartó erőként a fizetéseket említette. „A rendszerváltás után elég sokan tértek haza, de a visszaáramlás nem olyan mértékű, mint a mAradás” – jegyezte meg.
Az elnök pozitívan nyilatkozott a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogramról: ahol volt ösztöndíjas, ott szinte mindig van folytatás. Összegzése szerint az európai diaszpórában van lelkesedés, erő, látják saját megmAradásuk értelmét.
Dabizs Mercédesz, a Franciaországi Magyarok Szövetségének elnöke elmondta, hogy pozitívan látja a kint élő magyarok jövőjét. Fontosnak tartotta a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasainak munkáját. „Jól együtt tudnak működni a diaszpóra szervezeteivel” – mutatott rá.
Mint kiemelte: számos programmal igyekeznek segíteni a kapcsolattartást, arról viszont változóak, és inkább negatívak a tapasztalatai, hogy az újonnan dolgozni érkezők mennyire keresik a kapcsolatot a nemzettársaikkal. A tíz éve működő szervezetnek közel ezer tagja van, de a kint élő és dolgozók számát százezres nagyságrendűre becsülte.
Megjegyezte, hogy aki kizárólag pénzkereseti lehetőséget látva megy ki Franciaországba, csak rövid ideig tud talpon mAradni. Aki boldogulni akar, annak mindenképpen meg kell tanulnia a nyelvet; aki ezt nem vállalja, annak kínkeserves lehet.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. július 22.

Kiálltak a magyar nemzetpolitika mellett a kárpát-medencei magyar szervezetek
Immár hagyománnyá vált a Tusnádfürdőn tartott Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a péntek délelőtti kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal, amelyen évről évre részt vesznek a magyar kormány megbízottai mellett a határon túli nemzetrészek érdekképviseleti szervezeteinek vezetői, és egyfajta helyzetképet körvonalaznak az őket érintő aktuálpolitikai kérdésekről, nehézségekről, adott esetben megvalósításokról. Idén az erdélyi magyar politikai paletta mindhárom alakulatának vezető politikusai jelen voltak a panelbeszélgetésen, és a többi kárpát-medencei magyar szervezettel egyetemben határozott állást foglaltak az elmúlt hét év következetes magyar nemzetpolitikája, a Fidesz-KDNP-kormányzat megmaradásának fontossága mellett. A magyar nemzet léte az egyetemes magyarság jólétével függ össze; a Trianon kihívásaira adott, a kornak megfelelő válasz pedig a nemzet közjogi egyesítése – hangsúlyozta Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes.
A magyar állam értelme és célja, hogy a nemzet fennmaradjon, és az emberek életminősége javuljon. Minden egyes nemzetrész fontos, hiszen ha bármelyik elvész, az egyetemes magyarság csonkul – emelte ki a magyar kormány nemzetpolitikájának meghatározó elemeit összegző Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, valamennyi nemzetrész felelős önmagáért, de a többiért is, hiszen mindaz, ami egyikben vagy másikban történik, kihat a többire is. Felhívta a figyelmet például arra, hogy a többi magyar nemzetrészek pozitív példaként használhatják fel jogkövetelésükben, hogy Szerbiában a megvalósulás fázisában van a magyar közösség kulturális autonómiája. A kormányfő-helyettes megállapítása szerint Magyarország és a magyarság a történelmi sebeken túllépve kiegyezett és kibékült Szerbiával, és nemzetközi téren is bizalmi jellegű a két ország együttműködése. Megjegyezte azt is, hogy a visegrádi együttműködés keretében Szlovákia magyarul beszélő katonákat küldött Magyarországra, akik résztvettek a magyar határ védelmében. Ilyen körülmények között úgy vélte, nem Magyarország hibája, hogy a román-magyar viszony még mindig nem megfelelően alakul.
Száz év múlva is számítsanak
A Magyarország határain túl élő nemzetrészek és a világban szétszóródott magyarság számára nyújtott anyaországi támogatás egyik alapvető pillére az oktatás, a kultúra és az identitás megőrzésének elősegítése. Erre a célra fordított összeget a kormány 2010 óta megtízszerezte, így most eléri a kilencven milliárd forintot – hangsúlyozta Semjén Zsolt. Hasonló mérvű támogatást szánnak a határon túli gazdaságfejlesztési projektekre is. A nemzetpolitika fontos tényezője továbbá a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság kiterjesztése által, illetve a külhoni magyar érdekvédelmi szervezetek támogatása – összegezte a kormányfő-helyettes. Felhívta a figyelmet arra, hogy teljes jogú állampolgársága révén a határon túli magyarság száz év múlva is rá tudja kényszeríteni a választások révén a mindenkori magyar kormányt arra, hogy komolyan vegye az anyaország határain kívüli nemzetrészeket.
Semjén Zsolt kommentálta Lendvai Ildikó magyar szocialista politikusnak a közelmúltban elhangzott, a szavazati jog kiterjesztését bíráló kijelentését is. Emlékeztetett, 2004-ben nem fogadták el a szocialista javaslatot, hogy szavazati jog nélkül adjanak, „B” kategóriás állampolgárságot a határon túliaknak. „Lendvai Ildikó úgy kóvályog a magyar belpolitikában, mint vasorrú bába a mágneses viharban” – tette hozzá a kormányfő-helyettes.
Válság és konfliktusok Ukrajnában
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke borús megállapításokat körvonalazott a magyar közösség életét, jövőjét illetően. Elmondta, az Ukrajnát érintő geopolitikai konfliktus nem könnyíti meg a magyarok helyzetét, tekintve, hogy az súlyos gazdasági válságot is eredményezett. Dél-Kelet és Nyugat-Ukrajna között eleve hatalmas különbségek vannak, nemcsak politikai irányultság tekintetében, hanem kulturális, civilizációs kérdésekben is, egy ilyen ország egységét pedig csak egy olyan óvatos, többvektorú politikával lehetne megtartani, amelyet a kilencvenes években folytattak az ukrán vezetők – részletezte. A minszki megállapodás megteremthetné a békét, de ennek az ukrán parlamentben való keresztülvitele problematikus, ugyanis alkotmánymódosításra lenne szükség, hogy a leszakadt területnek szélesebb önkormányzatiságot adjanak. A helyzetet súlyosbítja, hogy többmillió fegyver van magánkézben az országban, és különféle önkéntes félkatonai alakulatok tevékenykednek.
Az adósságválság, amelybe Ukrajna belekerült, nem teszi lehetővé azt sem, hogy a továbbiakban önálló gazdaságpolitikát folytasson, ennek pedig az lesz a következménye, hogy az állam rövidesen felszámolja a szociális háló maradványait is – mondta Brenzovics. Arról is beszámolt, hogy míg az 1996-os alkotmányban rögzítették a kisebbségi nyelvhasználathoz való jogot, az anyanyelvi oktatást, jelenleg egyfajta bújtatott alaptörvény módosítás zajlik; a közelmúltban elfogadott felsőoktatási törvény nem engedélyezi például a nem ukrán nyelvű oktatást ezekben az intézményekben. Hozzátette ugyanakkor, ha tovább korlátozzák is újabb törvények elfogadásával a kisebbségi nyelvhasználatot a közoktatásban, nem valószínű, hogy a magyar, bolgár, román, orosz többségű vidékek iskolái hirtelen átálljanak ukrán nyelvű oktatásra. Mindamellett, ezek a törekvések feszültségeket keltenek, s egy ilyen soknemzetiségű országban a nemzetiségek jogainak biztonsága nélkül nem lesz társadalmi stabilitás. – Mi továbbra is fenntartjuk intézményeinket, iskoláinkat, a sajtót, de ez nem lenne lehetséges Magyarország támogatása nélkül – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke.
Magyar „követek” a diaszpórában
Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt a kérést intézte a szülőföldjükön élő magyarokhoz, próbáljanak nyíltan, befogadóan közelíteni mindazokhoz, akik jelenleg a különböző államokban szétszóródva élnek, de megőrizték magyarságukat. Hangsúlyozta, sajnos tényként kell kezelni, hogy 2,5-3 millió ember él távol szülőföldjétől. A diaszpóra magyarjai a maguk során a kultúrkincsek megismertetésének „kis követei”, és civil utakon tiltakoznak a Magyarországot érő, rosszindulatú támadások ellen is. Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarságot a különféle autonómiaformák létjogosultságának tudatosításával segíthetik.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke úgyszintén a gazdaságfejlesztési projektnek a kisvállalkozások számára nyitott lehetőségeit értékelte, illetve a közösség erősítése szempontjából pozitívumnak minősítette azt is, hogy legkésőbb a jövő év elején megnyílik Lendván a magyar főkonzulátus. Említést tett arról is, hogy mindmáig nem sikerült átfogó nemzetiségi kerettörvényt elfogadtatni, nem utolsósorban azért, mert az olaszokkal nem sikerült egyezségre jutni.
RMDSZ: biztos pont Budapest
A Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő által moderált beszélgetés az erdélyi magyar szervezetek képviselőinek összegzéseivel folytatódott. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke többek között megállapította, az RMDSZ-szel kötött politikai együttműködés „biztos pont” lehet azt illetően, hogy etnikai alapon szerveződő pártokként képviselhessék közösségüket.
– Nemzetpolitikai tekintetben számunkra a biztos pont Budapest. Támogatjuk azt a határozott, meg nem alkuvó külpolitikát is, amelyet az Orbán-kormány folytat a Balkánon belül és kívül – emelte ki hozzászólásában Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora. Hozzátette, hogy a „vazallusi” kapcsolatrendszerekhez szokott nagyhatalmaknak ez a fajta politizálás kényelmetlen, a Balkánon pedig kuriózumnak számít. A színfalak mögött a román politikusok is irigykedve tekintenek Magyarország politikai magatartására, de a felszínen továbbra is a simulékony, balkáni politizálást folytatják. Szerinte egy esetleges budapesti kormányváltás elakasztaná a mostani nemzetpolitikát, ezért fontos, hogy a mostani kormánypártokat a külhoni magyarok szavazataikkal is támogassák, amikor erre sor kerül.
Az erdélyi magyarság számára biztos pont továbbá az RMDSZ, amely a maga hibáin és problémáin túlmenően, az elmúlt 27 évben állandóan jelen volt a román törvényhozásban – állapította meg a szenátor, megjegyezve, hogy az MPP-vel tavaly őszinte partnerséget tudtak kötni, ezzel is bizonyítva, hogy nem zárkóznak el az erdélyi magyar politikai párbeszédtől. Nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a közelmúltban néhány óra alatt olyan magyarellenes hangulatot sikerült a román sajtóban és a közösségi oldalakon kelteni, amely megakadályozta három fontos törvénytervezet elfogadtatását.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke kiemelte, az általa irányított politikai alakulat feladatának tekinti a magyar nemzeti együttműködés rendszerének kiteljesítését, a magyar országgyűlési választásokat megelőző mozgósítást. Mint mondta, az EMNP „ellenzéki párt” Erdélyben, de az erdélyi magyarok önrendelkezésének, az autonómiaigények megvalósításának tekintetében összehangolt politikai stratégiákra, együttműködésre lenne szükség.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető alelnöke örömmel számolt be arról, hogy a HMDK az önkormányzati választásokon nagyszerű eredményt ért el, meghatározó tisztségeket szerzett fontos magyarlakta térségekben.
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a Kisebbségi Szemle legújabb számában olvasható tanulmányra hivatkozva elmondta: a Felvidéken az etnikai alapú politizálás fontosságát alátámasztja az, hogy a magyarok 16 százaléka saját népcsoportját a szlovák nemzet részének tekinti, 27 százalékuk akkor vallja magát magyarnak, ha abból nem származik kára, 19 százalékuk pedig szlovák iskolába járatja gyermekét. A törvényhozásból kimaradt MKP folyamatosan dolgozik támogatottságának javításán, és tudatos fiatalítási folyamatot is elindított a pártban. Mint mondta, a magyar oktatási és kulturális intézményeket a Felvidéken is a magyar kormány támogatásának köszönhetően működtetik, és szívesen fogadják a tervezett gazdaságfejlesztési projekteket is. Hangsúlyozta, hisz a kárpát-medencei magyarság összefogásában, a „felvidéki magyar nemzetpolitika pedig a felvidéki hálószobában kezdődik”.
Három külhoni magyar mandátum várható
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette, a VMSZ abban érdekelt, hogy stratégiai partnere, a Fidesz-KDNP pártszövetség győzzön a magyar országgyűlési választásokon, és folytatódjék az elkezdett nemzetpolitikai építkezés. Választási részvételre buzdította a visszahonosított magyar állampolgárokat, hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet- és szomszédságpolitika folytonossága biztosítja többek között azt is, hogy Szerbiában a magyarokat ne veszélyforrásnak tekintsék.
A külhoni állampolgárokban tudatosulnia kell annak, hogy a sikeres választási regisztrációt követően el is kell menni szavazni – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, megjegyezve, hogy körülbelül három külhoni magyar mandátumra lehet számítani, amellyel élni kellene. Elmondta, a 2014-es országgyűlési választásokig csaknem 200 ezren regisztráltak, és a beérkezett 160 ezer levélszavazat több mint 95 százalékát adták a kormánykoalíció pártjaira. Jelenleg a nem magyarországi lakcímmel rendelkező, regisztrált magyar állampolgárok száma meghaladja a 350 ezret. Az államtitkár kifejezte abbéli reményét, hogy a jövő évi választásokig ez a szám jelentősen nőni fog.
Az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlés közelgő centenáriuma kapcsán, Semjén Zsolt kérdésre válaszolva kifejtette: a tudományos műhelyeknek meg kell adni minden állami támogatást ahhoz, hogy a történelmi valóságnak megfelelően írhassák meg az első világháború, Trianon és az idegen impériumokba szakadt magyarság történetét, mert „ha azok írják meg, akik velünk szemben állnak és álltak, abból nem fogunk jól kijönni”. Felidézte, Trianonnak részben azért lett ilyen végkimenetele, mert Budapesten „egy nemzetietlen, hazafiatlan társaság szétverte, felszámolta a magyar honvédelmet, feloszlatta a hadsereget. Ez történelmi tanulság arra nézve, hogy ha „nemzetietlen hatalom van Pesten, az egyetemes magyarság ügye rosszul fog állni” – hangsúlyozta a magyar kormányfő-helyettes.
Zay Éva / Szabadság (Kolozsvár)

2017. július 24.

Utazás a közös pont körül (Mini-Máért Tusványoson)
Második alkalommal találkoztak „bővített ülésen” a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki nemzetpolitikai fórumán a Kárpát-medencei magyar képviseleti szervezetek és a budapesti kormány képviselői. A nagy érdeklődés mellett lezajlott, a Kárpát-medence, a biztos pont címet viselő pódiumbeszélgetés – a budapesti kormányzat irányában megfogalmazott köszönetek során, illetve a jövőre esedékes választásokkal kapcsolatos határon túli szerepvállaláson túlmenően – újból remek alkalom volt a pártpolitikusoknak, hogy a jelszavakon, programokon túl a térségük valóságából is felmutassanak egy szeletet, illetve a kapaszkodókat is megjelöljék.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, volt államtitkár elsőként Semjén Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét kérte szólásra, aki három nagy témakör köré rendezve adta elő mondanivalóját: az egyetemes magyar megmaradást szolgáló anyaországi támogatások (ideértve a külhoni politikai alakulatokét mint az érdekképviselet letéteményeseit), az állampolgárság (mint válasz Trianon igazságtalanságára és a nemzet közjogi egyesítésének eszköze), illetve Magyarország szomszédsági viszonya (mint a határon túli magyar közösségek jogérvényesítési törekvéseit támogató alapvető eszköz). Kiútkeresés északon és keleten
Az elcsatolt nemzetrészek képviselői közül elsőként – noha bevallása szerint ezt a több éve hagyománnyá vált megtiszteltetést szívesen továbbadná – Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szólalhatott meg, Répás Zsuzsanna indoklása szerint mint a legproblémásabb térség képviselője. A politikusnak ez alkalommal sem adatott meg, hogy jó vagy legalábbis jobb hírrel érkezzen, hiszen az ukrajnai helyzet egyelőre nem mutat javulást. A geopolitikai események még mélyebb válságba sodorták az amúgy is igen megosztott országot, amelynek Kárpátalja is része. Az ország keleti felén harcokban formát öltött orosz–Nyugat konfliktusból – a minszki erőfeszítések ellenére – járható kiút egyelőre nem látszik. Erre rátevődik a szintén mély gazdasági válság, amelyet Ukrajna átél. „Az az ország, amely korábban repülőgépeket, rakétákat volt képes gyártani, most ezen iparágak felszámolását éli meg, ráadásul nem tudni, hány lakosa van, a csökkenés viszont drasztikus” – fogalmazott. A problémákra a nemzetközi pénzügyi szervezetek (valutaalap, Világbank) – az ország egyre fokozódó eladósodásához vezető – támogatási ajánlata, politikája nem gyógyír, az ország lakosságának érdekeit nem is szolgálja.
Brenzovics egyben a 2014 óta egyre erősebb lendületet mutató belpolitikai válságra is rámutatott: az elmúlt három évben beindult, az 1996-os alaptörvény által garantált nyelvhasználati, oktatási, állampolgársági jogok megnyirbálása állandóvá vált a kijevi törvényhozásban. Brenzovics szerint a nehéz helyzetben egyelőre a kárpátaljai magyarság továbbra is képes fenntartani kulturális és oktatási intézményeit, a sajtót és mindazt, ami a közösség fennmaradásához szükséges, annak ellenére, hogy az – országos szinten ijesztő méreteket öltő – elvándorlás sújtja. Magyarország támogatása, valamint a teljes Kárpát-medencei magyarság szolidaritása nélkül nem sikerülne – zárta mondandóját. A szlovákiai közösség helyzetét illetően Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) vezetője sem ütött meg túl derűlátó hangnemet, bár elmondása szerint a tavalyi évhez képest javult valamelyest az állás. Az elnök mindenekelőtt igen súlyos demográfiai adatokkal is alátámasztva kijelentette: két urat nem lehet szolgálni, ezért a többnemzeti, azaz vegyes pártoknak nincs jövője. Ezek ugyanis az asszimiláció tökéletes eszközei, hatásukat Szlovákiában igen jól érezni, erőteljes a beolvadási tendencia (több mint 20 százaléka a magyar családoknak nem meri vállalni magyarságát, ha fennáll a lehetőség, hogy abból kára származzon). Menyhárt József a magyar–magyar párbeszéd akadozását is megemlítette, egyebek mellett a tárgyalópartner (a többnemzetiségi HID) alantas szándékai miatt, miközben a követendő stratégiák kidolgozásán kellene ügyködni. Menyhárt József a magyar közképviselet legfőbb feladataiként az asszimiláció visszaszorítását (az identitásmegőrzési kezdeményezések erősítésével), valamint a helyi gazdasági fejlesztést nevezte meg (ami a belső, megélhetési migrációra és a kötődő demográfiai visszaesésre is megfelelő ellenlépés lehet). „A határon túli magyar politika a magyar hálószobákban kezdődik!” – szögezte le utalva ezzel a gyermekvállalás ösztönzésének fontosságára.
Pártharc és autonómia
Noha valamelyest ragaszkodtak a címben meghirdetett mottóhoz, az erdélyi magyar szervezetek képviselői – Biró Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, valamint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke – egyúttal egy kisebb politikai csörtébe és programismertetésbe gabalyodtak. A biztos pont, kapaszkodó tekintetében Biró Zsolt és Tánczos Barna saját alakulatát nevezte meg az erdélyi közösség számára, illetve Budapestet a Kárpát-medence magyarsága számára. Biró Zsolt úgy vélte: a határon túli térségekben a magyar–magyar politikai együttműködés lehet egy további biztos pont (amire a tavaly óta kézzelfogható példa is van az RMDSZ–MPP-paktum formájában, amely stabil bukaresti képviseletet is jelent), illetve a román közösséggel való viszonyban a gyulafehérvári ígéretekre való következetes emlékeztetés, számonkérés. Tánczos Barna Orbán Viktor kormányának – a román politikum által egyébként nagymértékben irigyelt – markáns politikáját nevezte meg biztos pontnak, szemben a bukaresti megalkuvó, behódoló „balkáni” politikai játékokkal. A szenátor az autonómiát is szóba hozta, rámutatva: a román politikum és egyes intézmények (főképp a titkosszolgálatok) mindent megtesznek a törekvések meggátolásáért, és egyre újabb manipulatív eszközöket is bevetnek a közvéleménynek a magyar közösség ellen történő hergeléséért. Az autonómiából semmilyen kára nem származna a románságnak sem – tette hozzá. Szilágyi Zsolt az autonómiát (mint népakarat), illetve annak következetes képviseletét (utalva ezzel arra, hogy szerinte ezt az RMDSZ sorozatosan elfelejtette mint célt) nevezte meg biztos pontként, és egyben garanciaként a közösségi megmaradásra. Szilágyi Zsolt szerint inventív, kreatív és offenzív nemzetpolitikát kell folytatni, kihasználva a román politikai élet sajátosságait. „Egyetlen román politikus sem fogja felajánlani az autonómiát, ha azt a magyarok nem kérik. Ha nincs autonómia, elveszünk, mint a szászok” – fogalmazott. A külpolitika tekintetében ugyanakkor az összehangolt szolidaritást nevezte meg kapaszkodóként. A pártelnök ugyanakkor azt is leszögezte: a tömörülések közötti együttműködést a nemzeti ügyek mentén tartják elfogadottnak, az RMDSZ és az MPP által választott formában nem szándékoznak részt venni.
A diaszpóra is számít
Helyzetük sajátosságából adódóan egyedi üzenettel érkezett Klement Kornél a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége részéről, aki a diaszpóra képviselőjeként szólva felhívta a figyelmet: a kint élő magyarok is képesek megőrizni identitásukat, érzéseikben és elkötelezettségeikben értékes magyar emberek tudnak lenni. Emellett hatékonyan hozzá tudnak járulni az anyaországi és általánosan a Kárpát-medencei magyarság sorsának alakulásához mint a magyar értékkör nagykövetei, országimázs-javítók, valamint az autonómia eszméjének terjesztői – fogalmazott.
Kedvező szelek
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége ügyvezető alelnöke az általuk képviselt közösségek helyzetének javulásáról számolt be – egyebek mellett a magyar kormány nemzetpolitikai lépései nyomán. Szavaikból ugyanakkor az is kiderült: Szlovéniában az elviekben igen széles körben garantált kisebbségi jogok gyakorlatba ültetése terén a kormányzattal igen nehéz dolguk van, míg Horvátországban is az elmúlt egy év hozott számottevő változást, hiszen a korábbi kormányzat szinte lerombolta a magyar közösség megmaradásához elengedhetetlen rendszert. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a vajdasági magyarság, „kegyelmi időt él meg”, a társadalom megbecsült tagjai lettek. Ez több tényező együttállásából (így a magyar–szerb szomszédsági viszony jelentős javulása) alakulhatott ki, és amelyet arra kell kihasználniuk, hogy minél többet megvalósítsanak. A közösség fennmaradásához szükséges ügyek fenntartását viszont csak a jelenlegi magyar kormányzat folytonossága tudja biztosítani, ezért elemi érdekük ennek fennmaradásához hozzájárulni. Utolsóként Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szólt, rámutatva: az elmúlt évek sikerei közösek, és a kialakult nagyon erős Kárpát-medencei magyar politikai intézményi rendszer megőrzése és megszilárdítása az eljövendő évek kihívása. A felszólalók kivétel nélkül támogatásukról biztosították a jelenlegi budapesti kormánykoalíciót mind a szavazói regisztrációt, mind a jövő évi magyar országgyűlési választást illetően.
Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998